“A tudatfolyamatok áramlásával együtt áramlik az idő. Az idő a legnagyobb erő a teremtett világban, a teremtett világ az idővel jön létre és az idővel múlik el. Nemek feletti atyja, nemzője és szülője Ő a világosságnak és a sötétségnek, nappalnak és az éjszakának, Napnak és a Holdnak, minden jónak és minden rossznak. Az évek, hónapok, hetek, napok, órák, percek és másodpercek az idő kifejeződései. Tudattalan áramlása magával ragadja és elnyeli, folytonos áramlása elszédíti és elkábítja a lényeket. Feltartóztathatatlanul forog körbe, hogy szédítő iramával a valóságot eltakarja.

Ezt az időt most sárkányként tiszteljük és megfékezéséhez gyeplőnek az igát használjuk. Három feje, a múlt-jelen-jövő egyszersmind a három nagy ártó energia szimbóluma is, melyek egymást gerjesztve egyre nagyobb mozgást idéznek elő.

A régi bölcsek, javasok és mágusok ismerték az igát és a gyeplőt és éppen ezért utazták be a hét világot
az idő szekerén, túlemelkedve ezáltal minden időből fakadó meghatározottságon. A tudat és az idő energiaáramlását igázva haladtak az idővel az időfelettiségbe.

A Javaslap is az igázásért veszi elő a – ma már jól ismert – jóslási rendszereket. A folyvást áramló időt és a változások természetét három módon szemléljük:

a Változások Törvénykönyve (Ji King), a Táró és az Asztrológia lesznek ebben segítségünkre. Az éves körforgást a régi magyar hagyomány ősi ünnepeinek megtartásával követjük. A testben zajló körforgást a régi javaslás feltámasztásával törekszünk tudatosítani. S mindezt azért, hogy nyilvánvalóvá váljon egy olyan összefüggő rend, mely átszövi a mindenség külső és belső, alsó és felső régióit. Reménykedve, hogy mindez üdvére válik a megszabadulni vágyó lényeknek.”